ORIGINAL ARTICLE
The Karpatian (late early Miocene) flora of the Mecsek area
 
 
More details
Hide details
1
Botanical Department, Hungarian Natural History Museum, H-1431 Budapest, P.O. box 137, Hungary
 
 
Submission date: 2019-09-09
 
 
Online publication date: 2020-06-29
 
 
Publication date: 2020-06-29
 
 
Acta Palaeobotanica 2020; 60(1): 51-122
 
KEYWORDS
ABSTRACT
A rich macroflora has been collected from Karpatian (late early Miocene) layers of the Mecsek Mts during recent decades. The bulk of the fossil assemblage consists of leaves and also fruits of angiosperms. Among the more than a hundred taxa, several endemic species were described: Leguminocarpum mecsekense Andreánszky, Ailanthus mecsekensis Hably, Nyssa gyoergyi sp. nov., Nyssa gergoei sp. nov., Nyssa sp. 1, Clematis csabae sp. nov., Gordonia sp. and Carpolithes gergoei Hably et Erdei sp. nov. Many taxa were last recorded in the Carpathian Basin, e.g. Cedrelospermum, Ziziphus. Other taxa appeared in this flora, e.g. Quercus kubinyii, Podocarpium podocarpum, Liquidambar europaea and Populus populina, and later became dominant in the middle Miocene (Sarmatian) floras or even in the late Miocene (Pannonian) floras. Four main vegetation types were determined. The most significant types are subxerophytic vegetation showing high diversity, swamp vegetation, riparian vegetation, and a vegetation type growing in habitats with higher rainfall. Thermophilous flora elements are dominant in the assemblage, although “arctotertiary” species also appear. The floristic character of the flora supports the results of an earlier quantitative climate analysis of the Magyaregregy flora, according to which mean annual temperature was 15.6–16.6°C and coldest-month and warmest-month temperatures were 5–6.2°C and 24.7–27.9°C, respectively. Generally the assemblage presented in this paper extends those climatological findings to the late early Miocene.
REFERENCES (209)
1.
Akhmetiev, M., Walther, H., Kvaček, Z., 2009. Midlatitude Palaeogene floras of Eurasia bound to volcanic settings and palaeoclimatic events – experience obtained from the Far East of Russia (Sikhote- Alin’) and Central Europe (Bohemian Massif). Acta Musei Nationalis Pragae, B. Historia Naturalis 65(3–4), 61–129.
 
2.
Andreánszky, G., 1955. Új növényfajok Magyaregregy alsó-helvéti emeletéből. (Neue Pfalnzenarten aus der unterhelvetischen Stufe von Magyaregregy). In: Andreánszky, G., Kovács, É. (ed.), A hazai fiatalabb harmadidőszaki flórák tagolása és ökológiája. (Gliederung und ökologie der jüngeren Tertiärfloren Ungarns). Annales Instituti Publici Geologiae Hungarici 44(1), 14–16, 152–153.
 
3.
Andreánszky, G., 1959. Die Flora der sarmatischen Stufe in Ungarn. Akadémiai Kiadó, Budapest, 360 pp.
 
4.
Andreánszky, G., 1962. Contributions à la connaissance de la Flore de l’oligocene superieur de la briqueterie Wind prés d’Eger (Hongrie Septentrionale). Acta Botanica Hungarica 8(3–4), 219–239.
 
5.
Andreánszky, G., 1966. The Upper Oligocene Flora of Hungary. Analysis of the site at the Wind Brickyard, Eger. Studia Biologica Hungarica 5, 1–151.
 
6.
Barabás, A., 2010. A délkeletdunántúli hidrogenetikus uránérctelepek földtani környezete és összehasonlító értékelésük. PTE, Manuscript, PhD thesis, 170 pp.
 
7.
Barabás, A., 2011. A Mecsek harmadidőszaki rétegsora és fejlődéstörténete. In: Erőss, A., Győri O., Kovács-Lukoczki G., Páll-Somogyi K., Tóth J. (eds), Mecsek földtani terepgyakorlat, kirándulásvezető, Magyarhoni Földtani Társulat, pp. 44–49.
 
8.
Báldi-Beke, M., 1963. Coccolithophorida vizsgálatok a mecseki miocénben. Földtani Intézet évi jelentése 1961-ről, pp. 161–163.
 
9.
Berger, W., 1952. Die altpliozäne Flora der Congerien- Schichten von Brunn-Vösendorf bei Wien. Palaeontographica, Abt. B 92, 79–121.
 
10.
Berger, W., 1955. Die altpliozäne Flora des Laaerberges in Wien. Palaeontographica, Abt. B 97, 81–113.
 
11.
Braun, A., 1836. In: Buckland, W. (ed.), Geology and Mineralogy considered with reference to Natural Theology, 1. London, pp. 510–514.
 
12.
Brongniart, A., 1822. Sur la classification et la distribution des végétaux fossiles en géneral et sur ceux des terrains de sédiment superieur en particulier. Mémoires du Muséum d’histoire naturelle 8, 203–240.
 
13.
Brongniart, A., 1828. Notice sur les plantes d’Armissanpres Nar-bonne. Annales des sciences naturelles, ser. I, 15, 43–51.
 
14.
Brongniart, A., 1833. Notice sur une Conifere fossile du terrain d’eau douce de l’ile d’Iliodroma. Annales des sciences naturelles 30, 168–176.
 
15.
Bronn, H.G., 1837. XLVII Tafeln mit Abbildungen zur Lethäa Geognostica. E. Scharzerbart’s Verlag- Buchhandlung, Stuttgart, pp. 16.
 
16.
Bronn, H.G., 1838. Lethaea Geognostica II. das Kreide und Molasse-Gebirge enthaltend. E. Scharzerbart’s Verlag-Buchhandlung, Stuttgart, pp. 545–1346.
 
17.
Budai, T., Csillag, G., Kercsmár, Z., Selmeczi, I., Sztanó, O., 2015. Surface geology of Hungary. In: Zs., Kercsmár (ed.), Explanatory notes to the Geological map of Hungary (1:500,000). Budapest: Geological and Geophysical Institute of Hungary.
 
18.
Budantsev, L., (ed) 2005. Fossil flovering plants of Russia and adjacent countries. Vol. 4. Nyctaginaceae- Salicaceae, Mosquae-Petropoli, 184 pp., 140 Plate.
 
19.
Bůžek, Č., 1971. Tertiary Flora from the Northern Part of the Pětipsy Area (North-Bohemian Basin). Rzpravy Ústredniho ústavu geologického 36, 1–118.
 
20.
Bůžek, Č., Holý, F., Kvaček, Z., 1976. Tertiary flora from the Volcanogenic Series at Markvartice and Veselíčko near Česká Kamenice (České středohoří Mts.). Sborník geologických věd, Paleontologie 18, 69–132.
 
21.
Bůžek, Č., Dvořák, Z., Kvaček, Z., Prokš, M., 1992. Tertiary vegetation and depositional environments of the “Bílina delta” in the North-Bohemian browncoal basin. Časopis pro mineralogii a geologii 37, 117–134.
 
22.
Bůžek, Č., Holý, F., Kvaček, Z., 1996. Early Miocene flora of the Cypris Shale (Western Bohemia). Acta Musei Nationalis Pragae, B 52(1–4), 1–72.
 
23.
Chikán, G., 1991. A Nyugati-Mecsek kainozóos képződményei. (Die känozoischen Ablagerungen des westlichen Mecsekgebirges). Annales Instituti Publici Geologiae Hungarici 72, 1–281.
 
24.
Christensen, E.F., 1975. The Søby Flora: Fossil plants from the Middle Miocene delta deposits of the Søby-Fasterholt area, Central Jutland, Denmark. Part. I. Reitzels Forlag, København, 41 pp.
 
25.
Cziffery-Szilágyi, G., 1955. Adatok az erdőbényei szarmata flóra ismeretéhez. (Beiträge zur Kenntnis der sarmatischen Flora von Edőbénye). In: Andreánszky, G., Kovács, É. (eds), A fiatalabb harmadidőszaki flórák tagolása és ökológiája. (Gliederung und ökologie der jüngeren Tertiärfloren Ungarns). Annales Instituti Publici Geologiae Hungarici 44(1), pp. 23–32, 159–165.
 
26.
Denk, T., Velitzelos, D., Güner, T.H., Bouchal, J.M., Grímsson, F., Grimm, G., W. 2017. Taxonomy and palaeoecology oft wo widespread western Eurrasian sclerophyllous oak species: Quercus drymeja Unger and Q. mediterranea Unger. Review of Paleobotany and Palynology 241, 98–128. https://doi.org/10.1016/j.revp....
 
27.
Dilcher, D., 1974. Approaches to the identification of Angiosperm leaf remains. The Boanical Review 40(1), 1–145.
 
28.
Ellis, B., Daly, D.C., Hickey, L.J., Johnson, K.R., Mitchell, J.D., Wilf, P., Wing, S.L., 2009. Manual of leaf architecture. New York Botanical Garden, 190 pp.
 
29.
Engelhardt, H., 1881. Über Pflanzenreste aus den Tertiärablagerungen von Liebotitz und Putschirn. Sitz. Ber. Isis Dresden, pp. 78–86.
 
30.
Engelhardt, H., 1891. Über die Flora der über den Braunkohlen befindlichen Tertiärschichten von Dux. N. Acta Leop. Carol. Akad. 57, 129–219.
 
31.
Erdei, B., 1995. The Sarmatian flora from Erdőbénye- Ligetmajor, NE Hungary. Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 87, 11–33.
 
32.
Erdei, B., Hably, L., 2000. Paleoecological and taphonomical implications of winged fruits and seeds in the Tard Clay Flora (Lower Oligocene, Hungary). The sixth Conference of the International Organization of Palaeobotany, Abstracts (IOPC-VI) China, p. 33.
 
33.
Erdei, B., Hír, J., 2002. Vegetation and climate reconstruction of Sarmatian (Middle Miocene) sites from NE and W Hungary. Acta Universitatis Carolinae- Geologia 46(4), 75–84.
 
34.
Erdei, B., Magyari, E., 2011. Late Miocene plant remains from Bükkábrány, Hungary. Studia Botanica Hungarica 42, 135–151.
 
35.
Erdei, B., Hably, L., Kázmér, M., Utescher, T., Bruch, A., 2007. Neogene flora and vegetation development of the Pannonian domain in relation to palaeoclimate and palaeogeography. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 253, 131–156. https://doi.org/10.1016/j.pala....
 
36.
Erdei, B., Dolezych, M., Hably, L., 2009. The buried Miocene forest at Bükkábrány, Hungary. Review of Paleobotany and Palynology 155, 69–79. https://doi.org/10.1016/j.revp....
 
37.
Erdei, B., Utescher, T., Hably, L., Tamás, J., Roth- Nebelsick, A., Grein, M., 2012. Early Oligocene Continental climate of the Palaeogene Basin (Hungary and Slovenia) and the surrounding area – a complex approach. Turkisch Journal of Earth Sciences 21, 153–186.
 
38.
Ettingshausen, C., 1851. Die Tertiärfloren der Österreichischen Monarchie. 1. Die Tertiäre Flora der Umgebung von Wien. Abhandlungen der Kaiselich- Königlichen Geologischen Reichsanstalt 1(1), 7– 36.
 
39.
Ettingshausen, C.V., 1852. Fossile Pflanzenreste aus dem trachytischen Sandstein von Heiligenkreutz bei Kremnitz. Abhandlungen der Kaiserlich- Königlichen Geologischen Reichsanstalt 1(5), 1–14.
 
40.
Ettingshausen, C.V., 1853. Die tertiäre Flora von Häring in Tirol. Abhandlungen der Kaiselich- Königlichen Geologischen Reichsanstalt 2, 1–118.
 
41.
Ettingshausen, C.V., 1866. Die fossile Flora des Tertiarbeckens von Bilin I. Denkschriften der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften / Mathematisch- Naturwissenschaftliche Classe 26, 1–98.
 
42.
Ettingshausen, C.V., 1868. Die fossile Flora des Tertiarbeckens von Bilin II. Denkschriften der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften / Mathematisch- Naturwissenschaftliche Classe 29, 1–110.
 
43.
Ettingshausen, C.V., 1869. Die fossile Flora des Tertiarbeckens von Bilin III. Denkschriften der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften / Mathematisch- Naturwissenschaftliche Classe 28, 191–242.
 
44.
Ettingshausen, C.V., 1888. Die fossile Flora von Leoben in Steiermark. 1, 2. Theil. Denkschr. kaiserl. Akad. Wiss. Math.-naturwiss. Cl. 54, 261–318, 319–384.
 
45.
Ettingshausen, C.V., 1890. Die fossile Flora von Schönegg bei Wies in Steiermark. 1. Theil. Denkschriften der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften / Mathematisch-Naturwissenschaftliche Classe 57, 61–112.
 
46.
Fernandez Marrón, M.T., 1971. Estudio paleoecológico y revisión sistemática de la flora fósil del Oligoceno español. Publicaciones de la Facultad de Ciencias, Universidad Complutense de Madrid, pp.177.
 
47.
Fischer, O., Hably, L., 1991. Pliocene flora from the alginite at Gérce. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 83, 25–47.
 
48.
Givulescu, R., 1962. Die fossile Flora von Valea Neagra, Bezirk Crisana, Rumänien. Palaeontographica, Abt. B 110, 128–187.
 
49.
Givulescu, R., 1990. Flora fosilaa miocenului superior de la Chiuzbaia. Editura Academiei Romane, Bucuresti, 235 pp.
 
50.
Givulescu, R., 1998. Mahonia sp. (n. Sp. ?) une nouvelle Mahonia du Pannonien inférieur de Valea Crisului (Bihor Roumanie). Studia Universitatis Babeș-Bolyai, Geol. 43(2), 3–5.
 
51.
Göppert, H.R., 1855. Die tertiäre Flora von Schossnitz in Schlesien. Görlitz, 52 pp.
 
52.
Gyalog, L., (ed.) 1996. A földtani térképek jelkulcsa és a étegtani egységek rövid leírása (Legend of the geological maps and a brief description of lithostratigraphic units). Occasional Papers of the Geological Institute of Hungary 187, 171, Budapest.
 
53.
Gyalog, L., Budai, T., (eds) 2004. Javaslatok Magyarország földtani képződményeinek litosztratigráfiai tagolására (Suggestions for the lithostratigraphic classification of geological formations of Hungary). Annual Report of the Geological Institute of Hungary on 2002, pp. 195–232.
 
54.
Hably, L., 1979. Some Data to the Oligocene Flora of the Kiscellian Tard Clay, Hungary. Annales historico- naturales Musei Nationalis Hungarici 71, 33–53.
 
55.
Hably, L., 1982. Egerian (Upper Oligocene) Macroflora from Verőcemaros (Hungary). Acta Botanica Hungarica 28(1–2), 91–111.
 
56.
Hably, L., 1985a. Early Miocene Plant fossils from Ipolytarnóc, N. Hungary. Geologica Hungarica Ser. Palaeontologica 45, 73–256.
 
57.
Hably, L., 1985b. New data to the Eocene flora of Hungary. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 77, 25–33.
 
58.
Hably, L., 1988. Egerian fossil flora from Kesztölc, NW Hungary. Studia Biologica Hungarica 20, 33–61.
 
59.
Hably, L., 1990. Egerian plant fossils from Vértesszőlős, NW Hungary. Studia Biologica Hungarica 22, 3–78.
 
60.
Hably, L., 1992a. The flora of Tihany–Fehérpart (faciostratotype of the Intra-Carpathian Pontian), West Hungary. Geophytology 22, 199–205.
 
61.
Hably, L., 1992b. Distribution of legumes in the Tertiary of Hungary. In: Herendeen, P.S., Dilcher, D.L. (eds), Advances in Legume Systematics Part 4. The Fossil Record, The Royal Botanical Gardens, Kew, pp. 169–187.
 
62.
Hably, L., 1992c. Early and late Miocene Floras from the Iharosberény-I and Tiszapalkonya-I Boreholes. Fragmenta Mineralogica et Palaeontologica 15, 7–40.
 
63.
Hably, L., 1994. Egerian plant fossils from Pomáz, Hungary. Fragmenta Mineralogica et Palaeontologica 17, 5–70.
 
64.
Hably, L., 2001. Fruits and leaves of Ailanthus Desf. from the Tertiary of Hungary. Acta Palaeobotanica 41, 207–219.
 
65.
Hably, L., 2002. The Middle Miocene flora of Magyaregregy – as shown by a study of recent collections. 6th European Paleobotany-Palynology Conference, August 29–September 2, 2002, Athens, Greece, Program Book of Abstracts, pp. 91–92.
 
66.
Hably, L., 2013. The Late Miocene flora of Hungary. Geologica Hungarica ser. Palaeontologica 59, 1–175.
 
67.
Hably, L., 2014. Paleogén és neogén flóra- és vegetáció változások magyarországi lelőhelyek alapján. Kanitzia Köszöntő. Tanulmányok Kovács J. Attila 70. születésnapja tiszteletére. (in Hungarian), pp. 61–96.
 
68.
Hably, L., Erdei, B., 2019. Winged seeds of Theaceae from the lower Miocene (Karpatian) of the Mecsek Mts, Hungary. – in press. https://doi.org/10.1007/s12549....
 
69.
Hably, L., Fernandez Marron, M.T., 1998. Comparison of the Oligocene floras of the Tethyan and Central- Paratethyan areas on the basis of Spainish and Hungarian macroflora. Tetrtiary Research 18(3–4), 67–76.
 
70.
Hably, L., Kázmér, M., 1996. Short-term floristic changes due to terrane displacement in the Miocene of Hungary. I.O.P.C. V-1996, Abstracts, Santa Barbara, California, USA.
 
71.
Hably, L., Kovar-Eder, J., 1996. A representative leaf assemblage of the Pannonian Lake from Dozmat near Szombathely (Western Hungary), Upper Pannonian, Upper Miocene. In: Advances in Austrian- Hungarian Joint Geological Research. Budapest, pp. 69–81.
 
72.
Hably, L., Kvaček, Z., 1997. Early Pliocene plant megafossils from the volcanic area in West Hungary. Studia Naturalia 10, 5–151.
 
73.
Hably, L., Meller, B., 2017. Sarmatian wetlands at the NW margin of the Pannonian Basin system (Gratkorn, Styrian Basin, Austria, late middle Miocene). Part 1. The leaf record. Palaeontographica, Abt. B 295(4–6), 135–165. https://doi.org/10.1127/palb/2....
 
74.
Hably, L., Sebe, K., 2016. A late Miocene termophilous flora from Pécs-Danitzpuszta, Mecsek Mts., Hungary. Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie 279(3), 261–271. https://doi.org/10.1127/njgpa/....
 
75.
Hably, L., Thiébaut, M., 2002. Revision of Cedrelospermum (Ulmaceae) fruits and leaves from the Tertiary of Hungary and France. Palaeontographica, Abt. B 262, 71–90.
 
76.
Hably, L., Erdei, B., Kvaček, Z., 2001. 19th century’s palaeobotanical types and originals of the Hungarian Natural History Museum. Studia Naturalia 13, 1–235.
 
77.
Hably, L., Schweitzer, F., Szeberényi, J., 2010. The hot spring deposits near Magyarkút and their paleobotanical analysis (Börzsöny Mountains, Hungary). Hungarian Geographical Bulletin 59(1), 3–16.
 
78.
Hably, L., Erdei, B., Sebe, K., 2019. Thermophilous elements from the late Miocene flora of Pécs-Danitzpuszta (Mecsek Mts., Hungary) – confirmed by cuticular analysis. Studia Botanica Hungarica 50(1), 9–17. https://doi.org/10.17110/studb....
 
79.
Hámor, G., 1964. A K-i Mecsek miocén képződményeinek vizsgálata. Földt. Int. Évi jel. 1961-ről, pp. 109– 116. (in Hungarian).
 
80.
Hámor, G., 1970. Das Miozän des östlichen Mecsek- Gebirges (Miocene of the Eastern Mecsek Mts.). Annals of the Hungarian Geological Institute 53(1), 371.
 
81.
Heer, O., 1855. Die tertiäre Flora der Schweitz I, 1–117, Winterthur. Heer, O., 1856. Die tertiäre Flora der Schweitz II, 1–107, Winterthur.
 
82.
Heer, O., 1859. Die tertiäre Flora der Schweitz III, 1–377, Winterthur.
 
83.
Herendeen, P.S., 1992a. A re evaluation of the fossil genus Podogonium Heer. In: Herendeen, P.S., Dilcher, D.L. (eds), Advances in legume systematics, part 4, the fossil record, pp. 3–18.
 
84.
Herendeen, P.S., 1992b. Podocarpim podocarpum comb. nov., the correct name for Podogonium knorrii Heer, nom. illegit. (fossil Fabaceae). Taxon 41, 731–736. https://doi.org/10.2307/122240....
 
85.
Horváth, E., 1971–72. Beiträge zur Kenntnis der pliozänen Flora westungarns. Savaria, Vas megyei múzeumok értesítője, 5–6, 23–73.
 
86.
Iljinskaja, I.A., 1968. Neogene floras of the Transcarpathian region of the U.S.S.R. (in Russian). Nauka, Leningrad, 121 pp.
 
87.
Jähnichen, H., Mai, D., Walther, H., 1977. Blätter und Früchte von Engelhardia Les. Ex Bl. Juglandaceae aus dem europäischen Tertiär. Feddes Repertorium 88(5–6), 323–363. https://doi.org/10.1002/fedr.1....
 
88.
Jia, L.-B., Manchester, S.R., Su, T., Xing, Y-W., Chen, W-Y, Huang, Y-J., Zhou, Z-K., 2015. First occurrence of Cedrelospermum (Ulmaceae) in Asia and its biogeographic implications. Journal of Plant Research 128, 747–761. https://doi.org/10.1007/s10265....
 
89.
Józsa, S., Szakmány, Gy., 2011. A mecseki miocén durvatörmelékes összlet “Adjátok vissza a hegyeimet” – Eltűnt hegységek nyomában. In: Erőss, A., Győri O., Kovács-Lukoczki G., Páll-Somogyi K., Tóth J. (eds), Mecsek földtani terepgyakorlat, kirándulásvezető, Magyarhoni Földtani Társulat, pp. 50–57. (in Hungarian).
 
90.
Józsa, S., Szakmány, Gy., Máthé, Z., Barabás, A., 2009. A Mecsek és környéke miocén konglomerátum összletek felszíni elterjedése és a kavicsanyag összetétele (Surface distribution and material of Miocene conglomerates in the Mecsek Mts. and surroundings). In: M. Tóth T. (ed), Magmás és metamorf képződmények a Tiszai Egységben (Igneous and metamorphic formations in the Tisza Unit) 2009. GeoLitera, Szeged, pp. 195–217. (in Hungarian).
 
91.
Knobloch, E., 1961. Die oberoligozäne Flora des Pirskenberges bei Šluknov in Nord-Böhmen. Sborník Ústředního ústavu geologického, Paleontologie 26, 241–315.
 
92.
Knobloch, E., 1969. Tertiäre Floren von Mähren. Brno, 201 pp.
 
93.
Knobloch, E., 1986. Die Flora aus der Oberen Süsswassermolasse von Achldorf bei Vilsbiburg (Niederbayern). Documenta naturae 30, 14–48.
 
94.
Knobloch, E., 1994. Erkentnisse zur oligozänen Flora von Bechlejovice bei Decin. Vestnik Ceského Geologického Ustavu 69, 63–67.
 
95.
Knobloch, E., 1998. Der Pliozäne Laubwald von Willershausen am Harz (Mitteleuropa). Documenta naturae 120, 1–302.
 
96.
Knobloch, E., Kvaček, Z., 1976. Miozäne Blätterfloren vom Westrand der Böhmischen Masse. Rozpravy Ústredniho Ústavu Geologického 42, 1–131.
 
97.
Knobloch, E., Kvaček, Z., 1996. Miozäne Floren der südböhmischen Becken. Sborník geologických věd, Paleontologie 33, 39–77.
 
98.
Knobloch, E., Velitzelos, E., 1986. Die obermiozäne Flora von Likudi bei Elassona/Thessalien, Griechenland. Documenta naturae 29, 5–20.
 
99.
Kolakovski, A.A., 1964. A Pliocene flora of the Kodor river. Akademia Nauk Gruzinskoj SSR, Suhumi, 208 pp.
 
100.
Konrád, Gy., Sebe, K., 2010. Fiatal tektonikai jelenségek új észlelései a Nyugat-Mecsekben és környezetében. Földtani Közlöny 140(2), 445–468 (in Hungarian).
 
101.
Konrád, Gy., Sebe, K., 2011. A Délkelet-Dunántúl földtani fejlődéstörténete. In: Erőss, A., Győri O., Kovács-Lukoczki G., Páll-Somogyi K., Tóth J. (eds), Mecsek földtani terepgyakorlat, kirándulásvezető, Magyarhoni Földtani Társulat, pp. 6–12 (in Hungarian).
 
102.
Korecz-Laky, I., 1968. A Keleti-Mecsek miocén foraminiferái. (Miozäne Foraminiferen des östlichen Mecsek-Gebirges). Annales Instituti Publici Geologiae Hungarici 52(1), 1–200.
 
103.
Kovács, Á., Sebe, K., Magyar, I., Szurominé Korecz, A., Kovács, E., 2018. Pannóniai üledékképződés és szerkezeti mozgások az Északi-pikkely (Kelet-Mecsek) területén (Upper Miocene sedimentation and tectonics in the Northern Imbricate Zone (Eastern Mecsek Mts, SW Hungary)). Földtani Közlöny 148(4), 327–340. https://doi.org/10.23928/foldt....
 
104.
Kovács, É., 1959. Note sur la Flore Éocéne de Lábatlan (Transdanubie du Nord). Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Lorando Eötvös Nominatae, Sectio Biologica 2, 135–140.
 
105.
Kovar-Eder, J., 1988. Obermiozäne (Pannone) Floren aus der Molassenzone Österreichs. Beiträge zur Paläontologie von Österreich 14, 19–121.
 
106.
Kovar-Eder, J., Krainer, B., 1990. Faziesentwicklung und Florenabfolge des Aufslusses Wörth bei Kirchberg/ Raab (Pannon, Steirisches Becken). Annalen des Naturhistorischen Museums in Wien 91, 7–38.
 
107.
Kovar-Eder, J., Krainer, B., 1991. Flora und Sedimentologie der Fundstelle Reith bei Unterstorcha, Bezirk Feldbach in der Steiermark (Kirchberger Schotter, Pannonium C, Miozän), Jahrbuch der Geologischen Bundesanstalt 134/4, 737–771.
 
108.
Kovar-Eder, J., Schwarz, J., Wójcicki, J., 2002. The predominantly aquatic flora from Pellendorf, Lower Austria, Late Miocene, Pannonian – a systematic study. Acta Palaeobotanica 42(2), 125–151.
 
109.
Kovar-Eder, J., Kvaček, Z., Ströbitzer-Hermann, M., 2004. The Miocene Flora of Parschlug (Styria, Austria) – Revision and Synthesis. Annalen des Naturhistorischen Museums in Wien 105 A, 45–159.
 
110.
Kováts, Gy., 1851. Fossile Flora von Erdõbénye. Jahrbuch der Kaiserlich Königlichen Geologischen Reichsanstalt 2(2), 178.
 
111.
Kováts, Gy., 1856. Fossile Flora von Erdőbénye. Arbeiten der geologischen Gesellschaft für Ungarn 1, 1–37.
 
112.
Köhler, J., Uhl, D., 2014. Die Blatt-und Karpoflora der oberoligozänen Fossillagerstätte Enspel (Westerwald, Rheinland-Pfalz, W-Deutschland). Mainzer Naturwissenschaftliches Archiv 35, 1–87.
 
113.
Kräusel, R., 1820. Nachträge zur tertiarflora Schlesiens I. Jahrbuch der königlich preussischen geologischen Landesanstalt 39(3), 329–417.
 
114.
Kräusel, R., 1821. Nachträge zur Tertiärflora Schlesiens. III. Über einige originale Göppert’s und neuere Funde. Jb. Preuss. Landesanst. f. d. J. 1919, 40(3), 363–433.
 
115.
Kräusel, R., Weyland, H., 1950. Kritische Untersuchungen zur Kutikularanalyse tertiär Blätter I. Palaeontographica B 91, 7–92.
 
116.
Kristofovich, A.N., Baikovskaja, T.N., 1965. Sarmatskaja flora Krünki. Nauka, Moskva-Leningrad, 135 pp.
 
117.
Kvaček, Z., 1971. Fossil Lauraceae in the stratigraphy of the North-Bohemian Tertiary. Sbornik Geologickych Věd, Ř. Paleont. 13, 47–86.
 
118.
Kvaček, Z., 1989. Fosilní Tetraclinis Mast. (Cupressaceae). Časopis Národního Muzea v Praze, řada přirodovědná 155(1–2), 45–54.
 
119.
Kvaček, Z., 2004. Early Miocene records of Craigia (Malvaceae s. l.) in the Most Basin, North Bohemia – whole plant approach. Journal of the Czech Geological Society 49(3–4), 161–171.
 
120.
Kvaček, Z., 2006. Fossil fruits of Reeveisa (Malvaceae, subfam. Helicteroideae) and associated plant organs (seeds, foliage) from the Lower Miocene of North Bohemia (Czech Republic). Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie. Monatshefte 7, 431–448. https://doi.org/10.1127/njgpm/....
 
121.
Kvaček, Z., Bůžek, Č., 1972. Nyssa-leaves from the Tertiary of Central Europe. Časopis pro mineralogii a geologii, roč. 17(4), 373–382.
 
122.
Kvaček, Z., Bůžek, Č., 1994. A new Early Miocene Mahonia Nutt. (Berberidaceae) of Europe. Věstník Českého geologického ústavu 69(3), 59–62.
 
123.
Kvaček, Z., Erdei, B., 2001. Putative proteaceous elements of the Lomatites-type reinterpreted as new Berberis of the European Tertiary. Plant Systematics and Evolution 226, 1–12. https://doi.org/10.1007/s00606....
 
124.
Kvaček, Z., Hurník, S., 2000. Revision of Early Miocene plants preserved in Baked Rocks in the North Bohemian tertiary. Acta Musei Nationalis Pragae, series B, Historia Naturalis 56(1–2), 1–48.
 
125.
Kvaček, Z., Teodoridis, V., 2011. The Late Eocene flora of Kučlín near Bílina in North Bohemia revisited. Acta Musei Nationalis Pragae, series B, Historia Naturalis 67(3–4), 83–144.
 
126.
Kvaček, Z., Walther, H., 1974. Bemerkenswerte und seltene cinnamomoide Blätter aus dem Grenzbereich des Oligo-Miozäns Mitteleuropas. Abhandlungen des Staatlichen Museums für Mineralogie und Geologie zu Dresden 21, 197–221.
 
127.
Kvaček, Z., Walther, H., 1995. The Oligocene volcanic flora of Suletice-Berand near Ústí nad Labem, North Bohemia – a review. Acta Musei Nationalis Pragae, B. Historia Naturalis 50(1–4), 25–54.
 
128.
Kvaček, Z., Walther, H., 1998. The Oligocene volcanic flora of Kundratice near Litoměřice, České Středohoří volcanic complex (Czech Republic) – a review. Acta Musei Nationalis Pragae, Series B, Natural History 54(1–2), 1–42.
 
129.
Kvaček, Z., Walther, H., 2004. Oligocene Flora of Bechlejovice at Děčín from the Neovolcanic Area of the České St ředohoří Mountains, Czech Republic. Acta Musei Nationalis Pragae, Series B, Natural History 60(1–2), 9–60.
 
130.
Kvaček, Z., Bůžek, Č., Manchester, S., 1991. Fossil fruits of Pteleaecarpum Weyland – Tiliaceous, not Sapindaceous. Botanical Gazette 152(4), 522–523. https://doi.org/10.1086/337915.
 
131.
Kvaček, Z., Hably, L., Szakmány, Gy., 1994. Additions to the Pliocene flora of Gérce (Western Hungary). Földtani Közlöny 124(1), 69–87.
 
132.
Kvaček, Z., Manchester, S., Schorn, H.E., 2000. Cones, Seeds, and Foliage of Tetraclinis Salicornioides (Cupressaceae) from the Oligocene and Miocene of Western North America: A Geographic Extension of the European Tertiary Species. International Journal of Plant Sciences 161(2), 331–344. https://doi.org/10.1086/314245.
 
133.
Kvaček, Z., Manchester, S., Zetter, R., Pingen, M., 2002a. Fruits and seeds of Craigia bronnii (Malvaceae – Tilioideae) and associated Lower buds from the late Miocene Inden Formation, Lower Rhine Basin, Germany. Review of Palaeobotany and Palynology 119, 311–324. https://doi.org/10.1016/s0034-....
 
134.
Kvaček, Z., Velitzelos, D., Velitzelos, E., 2002b. Late Miocene flora of Vegora Macedonia N. Greece. Athens, 175 pp.
 
135.
Kvaček, Z., Teodoridis, V., Roiron, P., 2011. A forgotten Miocene mastixioid flora of Arjuzanx (Landes, SW France). Palaeontographica, Abt. B 285, 3–111. https://doi.org/10.1127/palb/2....
 
136.
Magyar, I., Geary, D.H., Müller, P., 1999. Paleogeographic evolution of the Late Miocene Lake Pannon in Central Europe. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 147, 151–167. https://doi.org/10.1016/s0031-....
 
137.
Mai, H.D., 1983. Studien an Endocarpien europäischen und westasiatischer Arten der Gattung Acer L. (Aceraceae). Gleditschia 10, 37–57.
 
138.
Mai, H.D., 1984. Die Endocarpien bei der Gattung Acer L.(Aceraceae) – eine biosystematische Studie. Gleditschia 11, 17–46.
 
139.
Mai, H.D., Walther, H., 1978. Die Floren der Haselbacher Serie im Weisselster-Becken (Bezirk Leipzig, DDR). Abhandlungen des Staatlichen Museums für Mineralogie und Geologie zu Dresden 28, 1–101.
 
140.
Manchester, S.R., 1989. Attached reproductive and vegetative remains of the extinct American-European genus Cedrelospermum (Ulmaceae) from the early Tertiary of Utah and Colorado. American Journal of Botany 76(2), 256–276. https://doi.org/10.1002/j.1537....
 
141.
Manchester, S.R., 1994. Inflorescence bracts of fossil and extant Tilia in North America, Europe, and Asia: Patterns of morphologic divergence and biogeographic history. American Journal of Botany 81(9), 1176–1185. https://doi.org/10.1002/j.1537....
 
142.
Meller, B., Kovar-Eder, J., Zetter, R., 1999. Lower Miocene leaf, palynomorph, and diaspore assemblages from the base of the lignite-bearing sequence in the opencast mine Oberdorf, N Voitsberg (Styria, Austria) as an indication of “Younger Mastixioid” vegetation. Palaeontographica, Abt. B 252(5–6), 123–179. https://doi.org/10.1127/palb/2....
 
143.
Meyer, H.W., Manchester, S.R., 1997. The Oligocene Bridge Creek Flora of the John Day Formation, Oregon. University of California press, Geological Sciences 141, 1–195.
 
144.
Mihajlovic, D., 1985. Paleogene fossil flora of Serbia. Des Annales Géologiques de la Péninsule Balkanique 49, 229–434.
 
145.
Miklós, D., 2018. A Nyugat-Mecsek (Borjúsréti-völgy) kora-miocén rétegsorának komplex petrográfiai vizsgálata. ELTE, Manuscript, Diplomamunka MSc, 136 pp. (in Hungarian).
 
146.
Nagy, E., 1969. A Mecsek hegység miocén rétegeinek palynológiai vizsgálata (Palynological elaborations the Miocene layers of the Mecsek Mountains). Annales Instituti Publici Geologiae Hungarici 52(2), 237–537.
 
147.
Nagymarosy, A., 1980. A magyarországi bádenien korrelációja nannoplankton alapján. Földtani Közlöny 110(2), 206–245.
 
148.
Nagymarosy, A., 1985. The correlation of the Badenian in Hungary based on Nannoflora. Annales of the Eötvös University Budapest, Sect. Geol. 25, 33–86.
 
149.
Pantic, N.K., 1956. Biostratigraphie des flores tertiaires de Serbie. Annales Géologiques De La Péninsule Balkanique 24, 199–321.
 
150.
Pálfalvy, I., 1953. Középső-miocén növények Magyaregregy környékéről. (Plantes Miocenes mayennes des environs de Magyaregregy). Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése 1950-ről, pp. 175–180.
 
151.
Pálfalvy, I., 1961. Új növények a mecseki középső-miocén rétegekből. (Neue Pflanzenarten aus den mecseker mittleren miozänen Schichten). Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése 1957-ről, pp. 401–415.
 
152.
Pálfalvy, I., 1964. A mecsekhegység helvét – torton flórája. (Die Helvetisch-Tortonische Flora des Mecsek-Gebirges). Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése 1961-ről, pp. 185–199.
 
153.
Pálfalvy, I., 1965. Növénymaradványok az abaligeti Kiskőhegy felsőhelvéti halpikkelyes agyagösszetételből. (Pflanzenreste aus dem oberhelvetischen fischengruppen-tonkomplex des Kiskő-berges bei Abaliget (Mecsek-Gebirge, Südungarn)). Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése 1963-ról, pp. 169–175.
 
154.
Pálfalvy, I., 1967. Növénymaradványok az abaligeti Kiskőhegy felsőhelvéti halpikkelyes agyagösszletéből. (Pflanzenreste aus dem Oberhelvetishen Fischschuppen-Tonkomplex des Kiskő-Berges bei Abaliget (Mecsek-Gebirge, Südungarn). Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése 1965-ről, pp. 169–175.
 
155.
Pálfy, J., Mundil, R., Renne, P.R., Bernor, R.L., Kordos, L., Gasparik, M., 2007. U–Pb and 40Ar/39Ar dating of the Miocene fossil track site at Ipolytarnóc (Hungary) and its implications. Earth and Planetary Science Letters 258, 160–174. https://doi.org/10.1016/j.epsl....
 
156.
Pilar, G., 1883. Flora fossilis Susedana. Apud Leopoldum Hartman Bibliopolam Academiae Slav. Merid., Zagrabiae, 163 pp.
 
157.
Pimenova, I.V., 1954. Sarmatskaja flora Amvrosievski. Trudy Geol. Inst. Akad. Nauk. SSSR, Kiev 8, 1–98.
 
158.
Pop, E., 1936. Flora Pliocenica dela Borsec. (Die Pliozäne Flora von Borsec). Universitatea Regele Ferdinand; Cluj Facultatea de Stiinte, 189 pp.
 
159.
Principi, P., 1916. Le Dicotiledoni Fossili del Giacimento Oligocenico di Santa Giustina e Sassello in Liguria. Memorie alla descrizione della Carta Geologica d’ Italia 6(1), 1–207.
 
160.
Radon, M., Kvaček, Z., Walther, H., 2006. Oligocene plant megafossils and environment from the newly recovered locality of the Holý Kluk Hill near Proboštov (České Středohoří Mountains, Czech Republic). Acta Universitatis Carolinae, Geologica 47(1–4), 95–124.
 
161.
Read, W.R., Hickey, L.J., 1972. A revised classification of fossil palm and palm-like leaves. Taxon 21(1), 129–137. https://doi.org/10.2307/121923....
 
162.
Reid, E.M., Chandler, E.M.J., 1926. The Bembridge Flora. Catalogue of Cainozoic plants in the department of geology, vol. 1. London: British Museum (Natural History). https://doi.org/10.5962/bhl.ti....
 
163.
Reid, E.M., Chandler, E.M.J., 1933. The London Clay Flora. Brit. Museum (Nat. Hist.), London, 206 pp.
 
164.
Reuschel, Ch., Walther, H., 2006. Studien über oligozäne Populus-Arten aus der Weisselstersenke südlich von Leipzig, Sachsen (Deutschland). Feddes Repertorium 117(1–2), 1–33. https://doi.org/10.1002/fedr.2....
 
165.
Rüffle, L., 1963. Die obermiozäne (sarmatische) Flora vom Randecker Maar. Paläontologische Abhandlungen 1, 139–298.
 
166.
Sakala, J., 2000. Flora and vegetation of the roof of the main lignite seam in the Bílina mine (Most Basin, lower Miocene). Acta Musei Nationalis Pragae, B. Historia Naturalis 56(1–2), 49–84.
 
167.
Saporta, G., 1862. Études sur la végétation du sud-est de la France a l’époque tertiaire. Annales des Sciences Naturelles Botanique, 4 séries 17, 191–311.
 
168.
Saporta, G., 1867. Études sur la végétation du sud-est de la France a l’époque tertiaire. Annales des Sciences Naturelles Botanique, 5 séries 8, 5–136.
 
169.
Saporta, G., 1889. Derniéres adjonctions a la flore fossile d’ Aix-en-Provance. Annales des Sciences Naturelles Botanique, 7 séries, 10, 1–192.
 
170.
Saporta, G., 1891. Recherches sur la végétationdu niveau aquitanien de Manosque. III. Amentacées, Salicinées et Urticinées. Mémoires de la Société géologique de France, Paléontologie, 9 (II), fasc. 1, 2, (III), fasc. 1, 2, 35–83.
 
171.
Schimper, W.Ph., 1874. Traité de Paléontologie végétale. 3. J. B. Bailleire et fils, Libr. Acad. Médecine, Paris.
 
172.
Sebe, K,. 2009. A Nyugat-Mecsek és környezete tektonikus geomorfológiai elemzése. Doktori értekezés, Pécsi Tudományegyetem, manuscript, 113 p (in Hungarian).
 
173.
Sebe, K., Magyar, I., Csillag, G., Sztanó, O., 2015a. Stratigraphy of Upper Miocene (Pannonian) sediments in the Mecsek region: new data, results and questions. In: Dályay, V., Sámson, M. (eds), Tisia Konferencia. Pécs, 2015. Február 27–28, 72–76; Pécs (Hungarian Geological Society) (in Hungarian with English abstract).
 
174.
Sebe, K., Csillag, G., Dulai, A., Gasparik, M., Magyar, I., Selmeczi, I., Szabó, M., Sztanó, O., Szuromi-Korecz, A., 2015b. Neogene stratigraphy in the Mecsek region. In: Bartha, I., Kriván, Á., Magyar, I., Sebe K. (eds), Neogene of the Paratethyan Region. 6th Workshop on the Neogene of Central and South-Eastern Europe. An RCMNS Interim Colloquium. Programme, Abstracts, Field Trip Guidebook. 2015.05.31–06.03, Orfű, 102–124; Budapest (Hungarian Geological Society).
 
175.
Sebe, K., Selmeczi, I., Szuromi-Korecz, A., Hably, L., Kovács, Á., Benkó Zs., 2019. Miocene syn-rift lacustrine sediments in the Mecsek Mts. (SW Hungary). Swiss Journal of Geosciences 112, 83–100. https://doi.org/10.1007/s00015....
 
176.
Selmeczi, I., Hably, L., 2009. Oligocene Plant Remains from Oroszlány, Hungary. Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie, Abh. Stuttgart 256(3), 353–361. https://doi.org/10.1127/0077-7....
 
177.
Sitár, V., 1969. Die Paläoflora des Turiec-Beckens und ihre Beziehung zu den Mitteleuropäischen Floren. Acta geologica et Geographica Universitatis Comenianae, Geologica 17, 99–174.
 
178.
Sitar, V., Kvaček, Z. Bůžek, Č., 1989. New late Neogene floras of southern Slovakia (Pinciná and Hajnačka). Zapadne Karpaty, ser. paleont. 13, 43–59. Bratislava.
 
179.
Sitzenberger, E., 1851. Übersicht der Versteinerungen des grossherzogthums Baden. Diss. Freiburg.
 
180.
Staub, M., 1882. Baranyamegyei mediterrán növények. (Mediterrean Plants from Com. Baranya). Magyar Királyi Földtani Intézet évkönyve 6(1), 23–42.
 
181.
Sternberg, K., v 1838. Versuch einer geognostischbotanischen Darstellung der Flora der Vorvelt, 7–8, Regensburg, Praha.
 
182.
Strausz, L., 1926. A Mecsekhegység mediterrán rétegei. Matematikai és Természettudományi Értesítő 42, 177–180. (in Hungarian).
 
183.
Strausz, L., 1926–1928. Das Mediterran des Mecsekgebirges in Südungarn. Geologische und Palaeontologische Abhandlungen 15(5), 359–418.
 
184.
Strausz, L., 1950. Őslénytani adatok Baranyából. Földtani Közlöny 53(7–9), 238–244. (in Hungarian).
 
185.
Szafer, W., 1961. Mioceńska Flora ze Starych Gliwic na Śląsku (Miocene Flora of Stare Gliwice in Upper Silesia). Prace Instytutu Geologicznego 33, 1–205.
 
186.
Szakmány, Gy., Józsa, S., 1994. Rare pebbles from the Miocene conglomerate of Mecsek Mts., Hungary. Acta Mineralogica-Petrographica, Szeged, 35, 53–64.
 
187.
Unger, F., 1841–1847. Chloris protogaea, Leipzig, Engelmann, 150 pp.
 
188.
Unger, F., 1845a. Chloris protogaea. H. 6–7, 25–90, Leipzig, Engelmann.
 
189.
Unger, F., 1845b. Synopsis plantarum fossilium. Lipsiae, 330 pp.
 
190.
Unger, F., 1850a. Genera et species plantarum fossilium. XL, 627 p., Wien (W. Braumüller).
 
191.
Unger, F., 1850b. Die Gattung Glyptostrobus in der Tertiär Formations. Sitzber. B. Akad. Wiss. Mat.- nat., Kl., 5, 434–435. Unger, F., 1850c. Die fossile Flora von Sotzka. Denkschriften der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften / Mathematisch-Naturwissenschaftliche Classe 2, 3–67.
 
192.
Unger, F., 1852. Iconographia plantarum fossilium. Denkschriften der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften, Mathematisch-Naturwissenschaftliche Classe 4, 73–118.
 
193.
Unger, F., 1860. Sylloge Plantarum Fossilium I. Denkschriften der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften / Mathematisch-Naturwissenschaftliche Classe 19, 1–48.
 
194.
Unger, F., 1864. Sylloge Plantarum Fossilium II. Denkschriften der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften, Mathematisch-Naturwissenschaftliche Classe 22, 1–36.
 
195.
Unger, F., 1866. Sylloge Plantarum Fossilium III. Denkschriften der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften, Mathematisch-Naturwissenschaftliche Classe 25, 1–76.
 
196.
Unger, F., 1867. Die fossile Flora von Kumi. Denkschriften der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften, Mathematisch-Naturwissenschaftliche Classe 27, 27–87.
 
197.
Velenovský, J., 1881. Die Flora aus den ausgebrannten tertiären Letten von Vršovic bei Laun. Abhandlungen der Böhmischen Gesellschaft der Wissenschaften 6, 11, 3–56.
 
198.
Velitzelos, E., Kvaček, Z., Denk, T., Velitzelos, D., 2002. Field trip Guidebook Evia Island Neogene Sedimentary Basin of Kymi/Aliveri. 6th European Paleobotany-Palynology Conference. Athens, Greece. University of Athens, Greece, 61 pp.
 
199.
Walther, H., 1999. Die Tertiärflora von Kleinsaubernitz bei Bautzen. Palaeontographica, Abt. B 249(1–6), 63–174.
 
200.
Walther, H., Zastawniak, E., 1991. Fagaceae from Sośnica and Malczyce (near Wrocław, Poland). A revision of original materials by Göppert 1852 and 1855 and a study of new collections. Acta Palaeobotanica 31, 153–199.
 
201.
Weber, O., 1852. Die Tertiärflora der niederrheinischen Braunkohlenformation. Palaeontographica, Abt. B 2, 117–285.
 
202.
Wessel, Ph., Weber, C.O., 1856. Neuer Beitrag zur Tertiärflorader niederrheinischen Braunkohlenformation. Palaeontographica 4, 1–57.
 
203.
Weyland, H., 1938. Beiträge zur Kenntnis der rheinischen Tertiärflora. II. Erste Ergänzungen und Berichtungen zur Flora der Blätterkohle und des Polierschiefers von Rott im Siebengebirge. Palaeontographica, Abt. B 83, 67–122.
 
204.
Weyland, H., 1943. Beiträge zur Kenntnis der niederrheinischen Tertiärflora. VI. Vierte Ergänzung und Berichtigung zur Flora der Blätterkohle und des Polierschiefers von Rott im Siebengebirge. Palaeontographica Abt. B 93, 93–136.
 
205.
Weyland, H., 1948 Beiträge zur Kenntnis der Rheinischen Tertiärflora. VII. Fünfte Erganzungen und Berichtigungen usw. Palaeontographica, Abt. B 88, 113–188.
 
206.
Worobiec, G., Worobiec, E., Szynkiewicz, A., 2012. Plant assemblage from the Upper Miocene deposits of the Bełchatów Lignite Mine (Central Poland). Acta Palaeobotanica 52(2), 369–413.
 
207.
Zastawniak, E., 1972. Pliocene leaf flora from Domanski Wierch near Czarny Dunajec (Western Carpathians, Poland). Acta Paleobotanica 13, 1–73.
 
208.
Zastawniak, E., 1980. Sarmatian leaf flora from the southern margin of the Holy Cross Mts. (South Poland). Praze Muzeum Ziemi 33, 39–108.
 
209.
Zidianakis, G., Iliopoulos, G., Zelilidis, A., Kovar- Eder, J., 2015. Myrica from the plant assemblage 1 of Pitsidia (Crete, Late Miocene): putting the puzzle together. Palaeontographica, Abt. B 293(1–6), 149–171. https://doi.org/10.1127/palb/2....
 
 
CITATIONS (7):
1.
Fossil Gordonia (s.l.)–like (Theaceae) winged seeds from the early Miocene of the Mecsek Mts, W Hungary
Boglárka Erdei, Lilla Hably
Palaeobiodiversity and Palaeoenvironments
 
2.
Three (middle to) late Miocene plant macroremain assemblages (Pitsidia, Kassanoi and Metochia) from the Messara–Gavdos region, southern Crete
Giannis Zidianakis, George Iliopoulos, Avraam Zelilidis, Johanna Kovar-Eder
Acta Palaeobotanica
 
3.
The early Miocene angiosperm flora of Akrocheiras in Lesvos Petrified Forest (North Aegean, Greece) - Preliminary results
Kafetzidou Aikaterini, Kouli Katerina, Zidianakis Giannis, Dimitris Kostopoulos, Zouros Nickolas
Review of Palaeobotany and Palynology
 
4.
Catalogue of revised and new plant macrofossils from the Aquitanian-Burdigalian of Soma (W Turkey) – Biogeographic and palaeoclimatic implications
Thomas Denk, H. Güner, Johannes Bouchal
Review of Palaeobotany and Palynology
 
5.
Cenozoic migration of a desert plant lineage across the North Atlantic
Thomas Denk, Johannes Bouchal, H. Güner, Mario Coiro, Rainer Butzmann, Kathleen Pigg, Bruce Tiffney
New Phytologist
 
6.
The Late Oligocene flora of Hungary
Lilla Hably, Boglárka Erdei
Acta Palaeobotanica
 
7.
Miocene (Burdigalian) coastal lowland vegetation and palaeoclimate based on a palaeoenvironmental reconstruction of the Els Cardscolers site, Majorca, Spain
José Ma Postigo-Mijarra, Rafael Moreno-Domínguez, Yul Altolaguirre, Manuel Casas-Gallego, Eduardo Barrón
Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology
 
eISSN:2082-0259
ISSN:0001-6594
Journals System - logo
Scroll to top