ORIGINAL ARTICLE
The Late Oligocene flora of Hungary
1
Botanical Department, Hungarian Natural History Museum, H-1431 Budapest, P.O. box 137, Hungary
Online publication date: 2023-12-31
Publication date: 2023-12-31
Acta Palaeobotanica 2023; 63(2): 162-227
HIGHLIGHTS
- An overview of the Late Oligocene floras of Hungary is presented.
- The appearance of temperate elements is documented in the floras.
- The presence of temperate elements was related to edaphic associations.
KEYWORDS
EgerianKiscellianChattianEger FormationTörökbálint Formationmacrofloraflora and vegetation changetemperate elements
ABSTRACT
In Hungary, late Oligocene (Chattian, reg. str. Kiscellian and Egerian) plant remains have been preserved
in sediments of the Törökbálint (Mány and Kovačov members) and Eger formations. An overview and revision
of these late Oligocene macrofloras, both newly excavated and already published, are presented. Nearly a hundred
plant taxa are described from the localities Andornaktálya, Csörög, Eger Wind-brickyard, Kesztölc, Környe,
Leányfalu, Máriahalom, Nagysáp, Pomáz, Pusztaberki, Rétság, Tarján, Verőcemaros, and Vértesszőlős. Floristic
results help understand and interpret the flora and vegetation change during the Oligocene. The appearance of
temperate floristic elements in the late Oligocene floras may have been related to habitats strongly influenced by
edaphic factors and the better adaptability of the new, temperate elements to a quickly changing environment.
REFERENCES (156)
1.
Ambrus, B., Hably, L., 1979. Eriophyes daphnogene sp. n., a fossil gall from the Upper Oligocene in Hungary. Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 71, 55–56.
2.
Andreánszky, G., 1949. Reste einer neuen tertiären Palme aus Ungarn. Acta Biologica Hungarica 1(2), 31–36.
3.
Andreánszky, G., 1952. Újabb harmadidőszaki páfrányok. (Nouvelles fougéres du Tertiaire de la Hongrie). Földtani Közlöny 82(10–12), 397–402.
4.
Andreánszky, G., 1955a. Neue und interessante tertiäre Pflanzenarten aus Ungarn. I. Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 6, 37–50.
5.
Andreánszky, G., 1955b. Az Acer nemzetség története (The history of the genus Acer). Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 44(1), 79–88.
6.
Andreánszky, G., 1956. Neue und interessante tertiäre Pflanzenarten aus Ungarn. II. Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 7, 221–229.
7.
Andreánszky, G., 1959. Die Flora der sarmatischen Stufe in Ungarn. Akadémiai Kiadó, Budapest, 360 pp.
8.
Andreánszky, G., 1962. Contributions à la connaissance de la Flore de l’oligocene superieur de la briqueterie Wind prés d’Eger (Hongrie Septentrionale). Acta Botanica Hungarica 8(3–4), 219–239.
9.
Andreánszky, G., 1965a. Neue und interessante tertiäre Pflanzenarten aus Ungarn. IV. Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 57, 53–79.
10.
Andreánszky, G., 1965b. Középső-oligocén növénymaradványok Eger környékén. (Plantes fossiles d’age rupelian des environs d’Eger [Hongrie septentrionale]). Egri Múzeum Évkönyve 3, 7–22.
11.
Andreánszky, G., 1966. The Upper Oligocene Flora of Hungary. Analysis of the site at the Wind Brickyard, Eger. Studia Biologica Hungarica 5, 1–151.
12.
Andreánszky, G., Novák, E., 1957. Neue und interessante tertiäre Pflanzenarten aus Ungarn III. Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 8, 43–55.
13.
Angiosperm Phylogeny Group, Chase, M.W., Christenhusz, M.J., Fay, M.F., Byng, J.W., Judd, W.S., Soltis, D.E., Mabberley, D.J., Sennikov, A.N., Soltis, P.S., Stevens, P.F., 2016. An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG IV. Botanical journal of the Linnean Society 181(1), 1–20.
14.
Babinszki, E., Piros, O., Csillag, G., Fodor, L., Gyalog, L., Kercsmár, Zs., Less, Gy., Lukács, R., Sebe, K., Selmeczi, I., Szepesi, J., Sztanó, O., (eds) 2023. Magyarország litosztratigráfiai egységeinek leírása II. Kainozoos képződmények. (The description of the lithostratigraphic units of Hungary II. Cenozoic formations.) Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH), 179 pp.
15.
Báldi, T., 1963a. A törökbálinti “pektunkuluszos homok” kora és az oligocén-miocén határkérdés. (The age of the “Pectunculus sands” of Törökbálint and the problem of the Oligocene-Miocene boundary). Földtani Közlöny 93(2), 204–216.
16.
Báldi, T., 1963b. Die oberoligozäne Molluscenfauna von Törökbálint. Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 55, 71–107.
17.
Báldi, T., 1965. The stratigraphic and paleogeographic relations of the Upper Oligocene Pectunculus – and Cyrena-beds in Dunazug-Mountains. Földtani Közlöny 95, 423–436.
18.
Báldi, T., 1966. Az egri felső oligocén rétegsor és molluszka-fauna újravizsgálata. (The re-evaluation of the upper Oligocene sediments and mollusc fauna of Eger). Földtani Közlöny 96(2), 171–194.
19.
Báldi, T., 1967. Oberoligozäne Macrofauna des Beckens von Mány-Zsámbék. Földtani Közlöny 97, 437–446.
20.
Báldi, T., 1969. On the Oligocene and Miocene Stages of the Central Paratethys and on the Formations of the Egerian in Hungary. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae, Sectio Geologica 12, 19–28.
21.
Báldi, T., 1970. The Oligocene/Miocene boundary in Hungarian Tertiary deposits on the basis of the molluscan fauna. Comm. Mediterr. Neogene Strat. Proceed. 4. Giornale di Geologia 35(1), 243–251.
22.
Báldi, T., 1973. Mollusc fauna of the Hungarian Upper Oligocene (Egerian). Akadémiai Kiadó, Budapest, 551 pp.
23.
Báldi, T., 1974. A kiscellien, egerien és eggenburgien paratípusaként javasolt Budafok-2 szelvénye és makrofaunája. (The Budafok-2 section and its macrofauna proposed as the paratype of the Kiscellian, Egerian, and Eggenburgian). Földtani Közlöny 104, 40–59.
24.
Báldi, T., 1976. A Dunántúli Középhegység és Észak-Magyarország oligocénjének korrelációja. (The correlation of the Oligocene formations of the Transdanubian Range and northern Hungary). Földtani Közlöny 106(4), 407–424.
25.
Báldi, T., 1980. A korai Paratethys története. (The history of the early Paratethys). Földtani Közlöny 110(3–4), 456–472.
26.
Báldi, T., 1983. Magyarországi oligocén és alsómiocén formációk. (The Oligocene and lower Miocene formations of Hungary). Akadémiai Kiadó, Budapest, 293 pp.
27.
Báldi, T., 1985. Jelentés az SzM–4/1985. munkáról. 1. Esztergom E–123. sz. fúrás, 2. Oroszlány–2348 sz. Fúrás, 3. Somlyóvásárhely. (Report of the work No. SzM-4/1985). ELTE Általános és Történeti Földtani Tanszék, Manuscript.
28.
Báldi, T., 1998. Magyarország epikontinentális oligocén képződményeinek rétegtana. (The stratigraphy of the epicontinental Oligocene formations of Hungary). In: Bérczi, I., Jámbor, Á. (eds), Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. (The stratigraphy of the geological formations of Hungary). Budapest (A MOL Rt. és a MÁFI kiadványa), 517 pp.
29.
Báldi, T., Nagymarosy, A., 1976. A hárshegyi homokkő kovásodása és annak hidrotermális eredete. (The silicification of the Hárshegy Sandstone and its hydrothermal origin.) Földtani Közlöny 106(3), pp. 257–275.
30.
Báldi, T., Radócz, Gy., 1965. Egri jellegű felsőoligocén molluszkás agyag és alsómiocén medencefácies Borsodban. (Upper Oligocene molluscan clay of the Egerian type and Lower Miocene basin facies in Borsod.). Földtani Közlöny 95(3), 306–312.
31.
Báldi, T., Radócz, Gy., 1971. Die Stratigraphie der Egerien-und Eggenburgien-Schichten zwischen Bretka und Eger. Földtani Közlöny 101, 130–159.
32.
Báldi, T., Tari, G., 1989. Jelentés az Oroszlány O–2386. sz. mélyfúrás oligocén rétegeiről és azok ciklusvizsgálatairól. (Report of the sediments of the borehole Oroszlány No. O–2386). ELTE Általános és Történeti Földtani Tanszék, Manuscript.
33.
Báldi, T., Brestenská, E., Cságoly, É., Gheorghian, M., Moisescu, V., Moldini-Mamuzic, S., Plenicar, M. Rijavec, L., Rusu, A., Senes, J., Suraru, N., Vanova, M., 1975. Holostratotypus und Faziostratotypen der Egerer Schichtengruppe. In: Báldi, T., Senes, J. (eds), Chronostratigraphie und Neostratotypen, V. OM Egerien pp. 97–191.
34.
Báldi, T., Báldi-Beke, M., Horváth, M., Kecskeméti, T., Monostori, M., Nagymarosy, A., 1976. A Hárshegyi Homokkő kora és képződési körülményei. (The age and formation of the Hárshegy Sandstone.) Földtani Közlöny 106(4), 353–386.
35.
Báldi, T., Horváth, M., Nagymarosy, A., Varga, P., 1984. The Eocene–Oligocene boundary in Hungary, the Kiscellian stage. Acta Geologica Hungarica 27(1–2), 41–65.
36.
Báldi-Beke, M., 1977. A budai oligocén rétegtani és fáciestani tagolódása nannoplankton alapján. (The stratigraphic and facies classification of the Buda Marl based on nannoplankton.). Földtani Közlöny 107(1), 59–89.
37.
Báldi-Beke, M., 1984. A dunántúli paleogén képződmények nannoplanktonja. (The nannoplankton of the Transdanubian Palaeogene formations). Geologica Hungarica series Palaeontologica 43, 1–307.
38.
Bůžek, Č., 1971. Tertiary Flora from the Northern Part of the Pětipsy Area (North-Bohemian Basin). Rzpravy Ústredniho ústavu geologického 36, 1–118.
39.
Bůžek, Č., Holý, F., 1964. Small-sized Plant Remains from the Coal Formation of the Chomutov-Most-Teplice Basin. Sbornik Geologických Věd, Paleontologie 4, 105–138.
40.
Bůžek, Č., László, J., 1992. Contribution to the Upper Pannonian flora from Visonta, northern Hungary. Folia Historico Naturalia Musei Matrensis 17, 47–78.
41.
Cziffery-Szilágyi, G., 1955. Adatok az erdőbényei szarmata flóra ismeretéhez. (Beiträge zur Kenntnis der sarmatischen Flora von Edőbénye). In: Andreánszky, G., Kovács, É. (eds), A fiatalabb harmadidőszaki flórák tagolása és ökológiája. (Gliederung und ökologie der jüngeren Tertiärfloren Ungarns). Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 44(1), 23–32, 159–165.
42.
Dilcher, D., 1974. Approaches to the identification of Angiosperm leaf remains. The Boanical Review 40(1), 1–145.
43.
Djordjević-Milutinović, D., Dulić, I., 2009. Leaf polymorphism of Platanus neptuni mf. fraxinifolia (Johnson & Gilmore) Kvaček & Manchester from the Oligocene deposits at Janda (Mt. Fruška Gora, Serbia). Bulletin of the Natural History Museum 2, 7–33.
44.
Ellis, B., Daly, D.C., Hickey, L.J., Johnson, K.R., Mitchell, J.D., Wilf, P., Wing, S.L., 2009. Manual of leaf architecture. New York Botanical Garden 190 pp.
45.
Erdei, B., 1995. The Sarmatian flora from Erdőbénye-Ligetmajor, NE Hungary. Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 87, 11–33.
46.
Erdei, B., Bruch, A.A., 2004. A climate analysis of Late Oligocene (Egerian) macrofloras from Hungary. Studia Botanica Hungarica 34, 5–23.
47.
Erdei, B., Hír, J., 2002. Vegetation and climate reconstruction of Sarmatian (Middle Miocene) sites from NE and W Hungary. Acta Universitatis Carolinae-Geologia 46(4), 75–84.
48.
Erdei, B., Magyari, E., 2011. Late Miocene plant remains from Bükkábrány, Hungary. Studia Botanica Hungarica 42, 135–151.
49.
Erdei, B., Rákosi, L., 2009. The Middle Eocene flora of Csordakút (N Hungary). Geologica Carpathica 60(1), 43–57. https://doi.org/10.2478/v10096....
50.
Erdei, B., Wilde, V., 2004. An Oligocene leaf assemblage from Csolnok, Dorog Basin, N Hungary. Revue de Paléobiologie Genève 23(1), 117–138.
51.
Erdei, B., Hably, L., Kázmér, M., Utescher, T., Bruch, A., 2007. Neogene flora and vegetation development of the Pannonian domain in relation to palaeoclimate and palaeogeography. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 253, 131–156. https://doi.org/10.1016/j.pala....
52.
Erdei, B., Dolezych, M., Hably, L., 2009. The buried Miocene forest at Bükkábrány, Hungary. Review of Paleobotany and Palynology 155, 69–79. https://doi.org/10.1016/j.revp....
53.
Erdei, B., Utescher, T., Hably, L., Tamás, J., Roth-Nebelsick, A., Grein, M., 2012. Early Oligocene continental climate of the Palaeogene Basin (Hungary and Slovenia) and the surrounding area. Turkish Journal of Earth Sciences 21, 153–186. https://doi.org/10.3906/yer-10....
54.
Ettingshausen, C., 1853. Die Tertiärflora von Häring in Tirol. Abhandlungen der Kaiserlich-königlichen Geologischen Reichsanstalt, Wien 2, 1–118.
55.
Farjon, A., 2005. A monograph of Cupressaceae and Sciadopitys. Kew (Royal Botanic Gardens), 648 pp.
56.
Givulescu, R., 1973. Ein Beitrag zur Kenntnis der fossilen Flora des Schiltals. Mémoires 19, 7–27.
57.
Hably, L., 1976. Oligocén páfrányok Vértesszőlős környékéről. (Oligocene Farne der Umgebung von Vértesszőlős). Botanikai Közlemyények 63(3), 195–197.
58.
Hably, L., 1979a. A vértesszőlősi Baromállás oligocén flórája. (The Oligocene flora of Vértesszőlős Baromállás). A tatai Herman Ottó Körök Munkái 6, 137–140.
59.
Hably, L., 1979b. Egerian macroflora from the surroundings of Tatabánya (Western Hungary), and its relations to the Egerian of the Central Paratethys. Annales Geologiques des Pays Helleniques Tome hors serie 1979. fasc. II., 483–490.
60.
Hably, L., 1980. Platanus neptuni (Ett.) Bůžek, Holý et Kvaček in the Hungarian Oligocene. Acta Botanica Hungarica 26(3–4), 299–316.
61.
Hably, L., 1982. Egerian (Upper Oligocene) Macroflora from Verőcemaros (Hungary). Acta Botanica Hungarica 28(1–2), 91–111.
62.
Hably, L., 1983. Az oligocén flórakutatás újabb eredményei. (New results of the research of Oligocene floras). Botanikai Közlemények 70(1–2), 5–11.
63.
Hably, L., 1985a. Early Miocene Plant fossils from Ipolytarnóc, N. Hungary. Geologica Hungarica ser. Palaeontologica 45, 73–256.
64.
Hably, L., 1985b. New data to the Eocene flora of Hungary. Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 77, 25–33.
65.
Hably, L., 1985c. A Platanus neptuni (Ett.) Bůžek, Holý et Kvaček magyarországi előfordulása, rétegtani, környezet- és klímajelző szerepe. (The Hungarian occurrence of Platanus neptuni (Ett.) Bůžek, Holý et Kvaček and its role as an indicator of stratigraphy, environment, and climate). Botanikai Közlemények 72(1–2), 37–42.
66.
Hably, L., 1988. Egerian fossil flora from Kesztölc, NW Hungary. Studia Botanica Hungarica 20, 33–61.
67.
Hably, L., 1989. The Oligocene flora of Nagysáp. Fragmenta Mineralogica et Palaeontologica 14, 83–99.
68.
Hably, L., 1990. Egerian plant fossils from Vértesszőlős, NW Hungary. Studia Botanica Hungarica 22, 3–78.
69.
Hably, L., 1992a. Magyarország oligocén flórája. (The Oligocene flora of Hungary.) 116 pp., Kandidátusi értékezés (Thesis), Manuscript.
70.
Hably, L., 1992b. A palaeoflora of zonal vegetation from the Egerian (Upper Oligocene) of Pomáz, Hungary. In: Kovar-Eder, J. (Ed.), Palaeovegetational development in Europe. Vienna, Museum of Natural History, pp. 153–157.
71.
Hably, L., 1992c. The flora of Tihany-Fehérpart (faciostratotype of the Intra-Carpathian Pontian), West Hungary. Geophytology 22, 199–205.
72.
Hably, L., 1992d. Distribution of legumes in the Tertiary of Hungary. Advances in Legume Systematics: Part 4, Fossil Record, 169–187. Kew.
73.
Hably, L., 1993a. Egerian macroflora from the Andornaktálya sandpit (Hungary). Studia Botanica Hungarica 24, 5–22.
74.
Hably, L., 1993b. Abrupt floral change at the boundary of early and late Oligocene in Hungary and the role of Arctotertiary elements. In: Planderova et al. (eds), Paleofloristic and paleoclimatic changes during Cretaceous and Tertiary. Proceedings, Bratislava, pp. 105–107.
75.
Hably, L., 1994. Egerian plant fossils from Pomáz, Hungary. Fragmenta Mineralogica et Palaeontologica 17, 5–70.
76.
Hably, L., 1998. Flóra-és klímaváltozások, valamint a vegetáció fejlődése a magyarországi tercierben az alsó oligocéntől a pliocénnel bezáróan. (Floristic and climate changes and vegetation development in the Hungarian Tertiary, from the lower Oligocene up to the Pliocene.) MTA Doktora értekezés (Thesis), Manuscript, 136 pp.
77.
Hably, L., 2001. “Rhamnus” warthae Heer, an important element of the Central Paratethyan region during the Egerian. Studia Botanica Hungarica 32, 5–12.
78.
Hably, L., 2007. New European records and first evidence of epidermal structures of Sloanea L. from Italy – revised type and original material of Principi 1916. Rivista Italiana di Paleontologia e Stratigrafia 113(3), 449–457.
79.
Hably, L., 2010. The Early Oligocene flora of Santa Giustina (Liguria, Italy) – revision and comparison with the flora of the Tard Clay Formation. Rivista Italiana di Paleontologia e Stratigrafia 116/3, 405–420.
80.
Hably, L., 2013. The Late Miocene flora of Hungary. Geologica Hungarica ser. Palaeontologica 59, 1–175.
81.
Hably, L., 2020. The Karpatian (late early Miocene) flora of the Mecsek area. Acta Palaeobotanica 60(1), 51–122. https://doi.org/10.35535/acpa-....
82.
Hably, L., Csaba, A., 1977. A New Smilax L. species from the Upper Oligocene of Vértesszőlős (Hungary). Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 69, 23–27.
83.
Hably, L., Erdei, B., 2013. A refugium of Mastixia in the late Miocene of eastern Central Europe. Review of Paleobotany and Palynology 197, 218–225. https://doi.org/10.1016/j.revp....
84.
Hably, L., Erdei, B., 2015. The early Oligocene flora and palaeo-environment of the Tard Clay Formation – latest results. Hantkeniana 10, 113–124.
85.
Hably, L., Kovar-Eder, J., 1996. A representative leaf assemblage of the Pannonian Lake from Dozmat near Szombathely (Western Hungary), Upper Pannonian, Upper Miocene. In: Lobitzer, H., Dudich, E. (eds), Advances in Austrian-Hungarian Joint Geological Research, 69–81.
86.
Hably, L., Kvaček, Z., 1997. Early Pliocene plant megafossils from the volcanic area in West Hungary. In: Hably, L. (ed.), Early Pliocene volcanic environment, flora and fauna from Transdanubia, West Hungary. Hungarian Natural History Museum Budapest, 5–151.
87.
Hably, L., Sebe, K., 2016. A late Miocene thermophylous flora from Pécs-Danitzpuszta, Mecsek Mts., Hungary. Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie Abh. 279(3), 261–272. https://doi.org/10.1127/njgpa/....
88.
Hably, L., Szakmány, Gy., 2006. Prospects of flora and vegetation reconstructions dependent on sediment petrological conditions, exemplified by eight Egerian floras of Hungary. Geobios 39, 385–393. https://doi.org/10.1016/j.geob....
89.
Hably, L., Zastawniak, E., 2001. Distribution, taphonomy and palaeoecology of Ulmus L. in the Hungarian Egerian. Studia Botanica Hungarica 32, 13–32.
90.
Hably, L., Erdei, B., Selmeczi, I., 2015. A late Oligocene flora from Környe, near Tatabánya, N Hungary. Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie 276(3), 285–302. https://doi.org/10.1127/njgpa/....
91.
Hably, L., Selmeczi, I., Babinszki, E., 2017. A new Upper Oligocene flora from Tarján (Gerecse Mts, NW Hungary). Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie Abh. 285(3), 303–312. https://doi.org/10.1127/njgpa/....
92.
Hantke, R., 1954. Die fossile Flora der obermiozänen Oehninger-Fundstelle Schrotzburg (Schienerberg, Süd-Baden). Doctoral dissertation, ETH Zurich.
94.
Jung, W., 1963. Blatt-und Fruchtreste aus der Oberen Süßwassermolasse von Massenhausen, Kreis Freising (Oberbayern). Palaeontographica Abt. B, 119–166.
95.
Kelber, K-P., 2020. Die Neogene Flora von Wollbach zwischen Rhön und Thüringen Wald. Semana 35, 55–76.
96.
Kellner, A., Benner, M., Walther, H., Kunzmann, L., Wissemann, V., Ritz, C.M., 2012. Leaf architecture of extant species of Rosa L. and the Paleogene species Rosa lignitum Heer (Rosaceae). International Journal of Plant Sciences 173(3), 239–250. https://doi.org/10.1086/663965.
98.
Knobloch, E., Kvaček, Z., 1976. Miozäne Blätterfloren vom Westrand der Böhmischen Masse. Rozpravy Ústředniho ústavu geologického 42, 1–131.
99.
Koch, A., 1871. A Szt.-Endre-Vissegradi és a Pilis hegység földtani leírása. (The geological description of the Szt.-Endre-Vissegradi and the Pilis Mountains.) Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 1, 1–66.
100.
Kolakovski, A.A., 1964. A Pliocene flora of the Kodor river. Akademia Nauk Gruzinskoj SSR, Suhumi, 208 pp.
101.
Korpás, L., 1981. A Dunántúli-középhegység oligocén – alsómiocén képződményei. (The Oligocene and lower Miocene formations of the Transdanubian Range). Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 64, 140 pp.
102.
Kovar-Eder, J., 1982. Einer Blatter-Flora des Egerien (Ober-Oligozän) aus marinen Sedimenten der Zentralen Paratethys im Linzer Raum (Österreich). Beiträge zur Paläontologie von Österreich 9, 1–209.
103.
Kovar-Eder, J., 1996. Eine bemerkenswerte Blätter-Vergesellschaftung aus dem Tagebau Oberdorf bei Köflach, Steiermark (Unter-Miozän). Mitteilungen Abteilungen Geologie und Paläontologie Landesmuseum Joanneum 54, 147–171.
104.
Kovar-Eder, J., 2016. Early Oligocene plant diversity along the Upper Rhine Graben: the fossil flora of Rauenberg, Germany. Acta Palaeobotanica 56: 329–440. https://doi.org/10.1515/acpa-2....
105.
Kovar-Eder, J., Krainer, B., 1990. Faziesentwicklung und Florenabfolge des Aufslusses Wörth bei Kirchberg/Raab (Pannon, Steirisches Becken). Annalen des Naturhistorischen Museums in Wien 91, 7–38.
106.
Kovar-Eder, J., Meller, B., 2003. The plant assemblages from the main seam parting of the western sub-basin of Oberdorf, N Voitsberg, Styria, Austria (Early Miocene). Courier-Forschungsinstitut Senckenberg, 281–312.
107.
Kovar-Eder, J., Schwarz, J., Wójcicki, J.J., 2002. The predominantly aquatic flora from Pellendorf, Lower Austria, Late Miocene, Pannonian-a systematic study. Acta Palaeobotanica 42(2), 125–152.
108.
Kovar-Eder, J., Kvaček, Z., Ströbitzer-Hermann, M., 2004. The Miocene Flora of Parschlug (Styria, Austria) – Revision and Synthesis. Annalen des Naturhistorischen Museums in Wien 105 A, 45–159.
109.
Kováts, J., 1856. Fossile Flora von Erdőbénye. Arbeiten der geologischen Gesellschaft für Ungarn 1, 1–37.
110.
Kunzmann, L., 1999. Koniferen der Oberkreide und ihre Relikte im Tertiär Europas: Ein Beitrag zur Kenntnis ausgestorbener Taxodiaceae und Geinitziaceae fam. nov. Abhandlungen des Staatlichen Museums für Mineralogie und Geologie zu Dresden 45, 1–190.
111.
Kunzmann, L., Moraweck, K., Müller, Ch., Schröder, I., Wappler, T., Grein, M., Roth-Nebelsick, A., 2019. A Paleogene leaf flora (Profen, Sachsen-Anhalt, Germany) and its potentials for palaeoecological and palaeoclimate reconstructions. Flora 254, 71–87. https://doi.org/10.1016/j.flor....
112.
Kvaček, Z., Bůžek, Č., 1972. Nyssa leaves from the Tertiary of Central Europe. Časopis pro mineralogii a geologii, roč. 17, č. 4, 373–382.
113.
Kvaček, Z., Erdei, B., 2001. Putative proteaceous elements of the Lomatites-type reinterpreted as new Berberis of the European Tertiary. Plant Systematics and Evolution 226, 1–12. https://doi.org/10.1007/s00606....
114.
Kvaček, Z., Hably, L., 1991. Notes on the Egerian stratotype flora at Eger (Wind brickyard), Hungary, Upper Oligocene. Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 83, 49–82.
115.
Kvaček, Z., Manchester, S.R., 2004. Vegetative and reproductive structure of the extinct Platanus neptuni from the Tertiary of Europe and relationships within the Platanaceae. Plant Systematics and Evolution 244, 1–29. https://doi.org/10.1007/s00606....
116.
Kvaček, Z., Sakala, J., 1999. Twig with attached leaves, fruits and seeds of Decodon (Lythraceae) from the Lower Miocene of northern Bohemia, and implications for the identification of detached leaves and seeds. Review of Palaeobotany and Palynology 107(3–4), 201–222. https://doi.org/10.1016/S0034-....
117.
Kvaček, Z., Walther, H., 1974. Bemerkenswerte und seltene cinnamomoide Blätter aus dem Grenzbereich des Oligo-Miozäns Mitteleuropas. Abhandlungen des Staatlichen Museums für Mineralogie und Geologie zur Dresden 21, 197–221.
118.
Kvaček, Z., Walther, H., 1995. The Oligocene volcanic flora of Suletice-Berand near Ústi nad Labem, North Bohemia – a review. Acta Musei Nationalis Pragae, Series B, Natural History 50(1–4), 25–54.
119.
Kvaček, Z., Walther, H., 2001. The Oligocene of Central Europe and the development of forest vegetation in space and time based on megafossils. Palaeontographica Abt. B. 259, 125–148. https://doi.org/10.1127/palb/2....
120.
Kvacek, Z., Wilde, V., 2010. Foliage and seeds of malvalean plants from the Eocene of Europe. Bulletin of Geosciences 85(1), 163–182. https://doi.org/10.3140/bull.g....
121.
Kvaček, Z., Hably, L., Manchester, S.R., 2001a. Sloanea (Elaeocarpaceae) fruits and foliage from the Early Oligocene of Hungary and Slovenia. Palaeontographica Abt. B 259(1–6), 113–124.
122.
Kvaček, Z., Manchester, S.R., Guo, S.X., 2001b. Trifoliolate leaves of Platanus bella (Heer) comb. n. from the Paleocene of North America, Greenland, and Asia and their relationships among extinct and extant Platanaceae. International Journal of Plant Sciences 162(2), 441–458.
123.
Kvaček, Z., Teodoridis, V., Wang, Q., 2009. Ilex geissertii sp. n. (Aquifoliaceae), a fossil ancestor of Ilex sect. Ilex in the upper Miocene and Pliocene of Europe. Review of Palaeobotany and Palynology 157(3–4), 192–210. https://doi.org/10.1016/j.revp....
124.
Kvaček, Z., Teodoridis, V., Denk, T., 2020. The Pliocene flora of Frankfurt am Main, Germany: taxonomy, palaeoenvironments and biogeographic affinities. Palaeobiodiversity and Palaeoenvironments 100, 647–703. https://doi.org/10.1007/s12549....
125.
Leél-Őssy, Sz., 1984. Három Pilis-Visegrádi-hegységi felső-oligocén feltárás molluszka faunájának és kőzetanyagának vizsgálata. (The study of the mollusc fauna and rocks of three upper Oligocene sections in the Pilis-Visegrád Mts.) Szakdolgozat, Manuscript, ELTE, Budapest.
126.
Leél-Őssy, Sz., 1992. An Upper Oligocene Mollusc fauna from Kesztölc, Hungary. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae Sectio Geologica 29, 13–30.
127.
LePage, B.A., 2007. The taxonomy and biogeographic history of Glyptostrobus Endlicher (Cupressaceae). Bulletin of the Peabody Museum of Natural History 48(2), 359–426. https://doi.org/10.3374/0079-3....
128.
Mai, D., Walther, H., 1978. Die Floren der Haselbacher Serie im Weisselster-Becken (Bezirk Leipzig, DDR). Abhandlungen des Staatliches Museums für Mineralogie und Geologie zu Dresden 28, 1–200.
129.
Mai, D., Walther, H., 1985a. Das Vorkommen der Gattung Platanus L. in Tertiär des Weisselster-Beckens (Bezirk Leipzig, DDR). Hallesches Jahrbuch für Geowissenschaften 10, 9–19.
130.
Mai, D., Walther, H., 1985b. Die Obereozänen Floren des Weisselster-Beckens und seiner Randgebiete. Abhandlungen des Staatliches Museums für Mineralogie und Geologie zu Dresden 33, 5–176.
131.
Mai, D., Walther, H., 1988. Die pliozänen Floren von Thüringen, Deutsche Demokratische Republik. Quarterpaläontologie 7, 55–297.
132.
Miquel, F.A.W., 1853. De fossile Planten van het Krijt in het hertogdom Limburg. Verhandelingen uitgegeven door de Commissie belast met het vervaardigen eener Geologische Beschrijving en Kaart van Nederland 1, 33–39.
133.
Nagy, E., Pálfalvy, I., 1963. Az egri téglagyári szelvény ősnövénytani vizsgálata (A palaeobotanical study of the Eger Brickyard profile). Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése 1960-ról, 223–263.
134.
Nagymarosy, A., 2012. 1.4.2. Hungarian Palaeogene Basin. In: Haas, J. (Ed.), Geology of Hungary. Heidelberg – New York – Dordrecht – London (Springer), pp. 81–102.
135.
Nagymarosy, A., Báldi-Beke, M., 1988. The position of the Paleogene Formations of Hungary in the standard nannoplankton zonation. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae Sectio Geologica 28, 3–25.
136.
Noszky, J., 1940. A Cserhát-hegység földtani viszonyai. Magyar tájak földtani leírása.(The geology of the Cserhát Mts. The geological descriptions of Hungarian regions.). Magyar Királyi Földtani Intézet, 283. pp.
137.
Pálfalvy, I., 1951. Növénymaradványok Eger harmadidőszakából. (Plantes fossiles de l’époque tertiaire d’Eger). Földtani Közlöny 81(1–3), 57–80.
138.
Pálfalvy, I., 1965. Oligocén növénymaradványok Kesztölc környékéről (Oligocene Pflanzenreste aus der Umgebung von Kesztölc). Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése 1965-ről, 281–287.
139.
Pirnea, R., Hably, L., Popa, M.E., 2022. Fruits of Sloanea L. (Elaeocarpaceae) from the Oligocene of Petroșani Basin, Romania. Review of Palaeobotany and Palynology 297, 104586. https://doi.org/10.1016/j.revp....
140.
Procházka, M., Bůžek, Č., 1975. Maple leaves from the Tertiary of North Bohemia. Rozpravy Ústředniho ústavu geologického 41, 1–86.
141.
Rásky, K., 1943. Die oligozäne Flora des Kisceller Tons in der Umgebung von Budapest. Földtani Közlöny 73, 508–610.
142.
Read, R.W., Hickey, L.J., 1972. A revised classification of fossil palm and palm-like leaves. Taxon 21(1), 129–137.
143.
Reuschel, Ch., Walther, H., 2006. Studien über oligozäne Populus-Arten aus der Weißelstersenke südlich von Leipzig, Sachsen (Deutschland). Feddes Repertorium 117, 1–33. https://doi.org/10.1002/fedr.2....
144.
Rüffle, L., 1976. Myricaceae, Leguminosae, Icacinaceae, Sterculiaceae, Nymphaeaceae, Monocotyledones, Coniferae. Eozäne Floren des Geiseltales. Abhandlungen des Zentralen Geologischen Instituts, Paläont. Abh. 26, 337–438.
145.
Schréter, Z., 1953. A Kesztölc-Esztergom környéki harmadkori dombvidék. (The Tertiary hills of the Kesztölc-Esztergom region). Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése 1951-ről, 151–156.
146.
Selmeczi, I., Fodor, L., 2008. Mány Formation. In: Budai, T., Fodor, L. (eds), A Vértes hegység földtana. Magyarázó a Vértes hegység földtani térképéhez, 1:50000. (Geology of the Vértes Hills. Explanatory book to the Geological Map of the Vértes Hills 1:50000). Budapest, Geological Institute of Hungary. 260 pp.
147.
Selmeczi, I., Hably, L., 2009. Oligocene Plant Remains from Oroszlány, Hungary. Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie Abh. Stuttgart 256(3), 353–361. https://doi.org/10.1127/0077-7....
148.
Staub, M., 1887. A Zsilvölgy aquitánkorú flórája. (Aquitanian flora from Zsil-valley). Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve 7(6), 15–424.
149.
Sztanó, O., Tari, G., 1991. Parasequences in a Late Egerian sand-pit at Andornaktálya. Origin of sedimentary basins. Int. Lithosphere project, Field Trip 8 Workshop, pp. 46–49.
150.
Unger, F., 1864. Sylloge Plantarum Fossilium II. Denkschriften der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften, Mathematisch-Naturwissenschaftliche Classe 22, 1–36.
151.
Utescher, T., Erdei, B., François, L., Henrot, A.J., Mosbrugger, V., Popova, S., 2021. Oligocene vegetation of Europe and western Asia – Diversity change and continental patterns reflected by plant functional types. Geological Journal 56(2), 628–649. https://doi.org/10.1002/gj.383....
152.
Varga, P., Sztanó, O., Fodor, L., Hably, L., Tari, G., Nagymarosy, A., Báldi, T., Szabó, S., 1989. Andornaktálya, felsőoligocén homokbánya. Jelentés. (Upper Egerian sand-pit of Andornaktálya. Report.). Általános és Történeti Földtani Tanszék, Budapest, pp. 116–174.
153.
Vitális, Gy., Zilahy, L., 1952. Csörög környéki harmadidőszaki növénymaradványok. (Tertiary Fossil Plants in the Vicinity of Csörög). Annales Biologicae Universitatum Hungariae 1, 161–170.
154.
Walther, H., 1972. Studien über Tertiäre Acer Mitteleuropas. Abhandlungen des Staatliches Museums für Mineralogie und Geologie zu Dresden 19, 1–309.
155.
Walther, H., 1994. Invasion of Arcto-Tertiary Elements in the Palaeogene of Central Europe. In: M.C. Boulter, H.C. Fisher (eds), Cenozoic plants and climates of the Arctic NATO ASI Series (Series I: Global Environmental Change) (Vol. 27). Berlin, Heidelberg: Springer.
156.
Zidianakis, G., Iliopoulos, G., Zelilidis, A., Kovar-Eder, J., 2015. Myrica from the plant assemblage 1 of Pitsidia (Crete, Late Miocene): putting the puzzle together. Palaeontographica Abt. B 293(1–6), 149–171. https://doi.org/10.1127/palb/2....
Share
RELATED ARTICLE
| eISSN: | 2082-0259 |
| ISSN: | 0001-6594 |
We process personal data collected when visiting the website. The function of obtaining information about users and their behavior is carried out by voluntarily entered information in forms and saving cookies in end devices. Data, including cookies, are used to provide services, improve the user experience and to analyze the traffic in accordance with the Privacy policy. Data are also collected and processed by Google Analytics tool (more).
You can change cookies settings in your browser. Restricted use of cookies in the browser configuration may affect some functionalities of the website.
You can change cookies settings in your browser. Restricted use of cookies in the browser configuration may affect some functionalities of the website.
